A különlegesen szép papagájvirág (merthogy nálunk igazán így ismerik) az angol kertkultúra és botanika fellegvárában, a Királyi Botanikus Kertekben* kezdte el pályafutását 1773-ban… töretlen népszerűsége máig is tart.
De hogyan is kezdődött? Az 1760-as években a Temze mentén fekvő kew-i és richmondi kertek Európa szerte nagy elismerésnek örvendtek, és az angol kertépítészet mintapéldáiként tartották számon. 1772-ben, Auguszta hercegné halálát követően a birtokokat III. György örökölte. Így történt, hogy a kertek 1773-ban Sir Joseph Banks, egy gazdag vállalkozó és lelkes természetbarát vezetése alá kerültek. Felügyelete alatt kibővítették a park növényállományát a világ minden sarkából származó értékes és ritka fajokkal. Ebben az időszakban nőtte ki magát igazán világhírűvé az intézmény.
A fáma szerint (a Royal Gardens egykori nem hivatalos igazgatója) egzotikus szerzeményei közt ott egy kecsesen elbűvölő virág, melyet Charlotte királynő (Duchess of Mecklenburg-Strelitz) után Strelitziának nevezett el, hódolata es tisztelete jeleül.
Az orchideák után a papagájvirág az egyik legjellegzetesebb extra vágott virág (érdekes, hogy csak a Strelitzia reginae fajt termesztik erre a célra). Nem hiába kapta ezt a különleges elnevezést sem, hiszen valóban egy papagáj tarka színeiben tündököl, és még a virág formája is egy madárcsőrre emlékeztet. Mérete, feltűnő formája, virágszíne, valamint tartóssága miatt értékes. A Kanári-szigeteken alakult ki nagyméretű szabadföldi termesztése (eredetileg a Strelitzia Dél-Afrikából, a Fokfüldről származó növény), de ma már minden egzotikus országban megtalálható. Napfény és melegkedvelő, télen hideg mérsékeltházi hőmérsékleten jól áttelel, mégis a folyamatos virágzás érdekében ajánlatos magasabb hőmérsékleten teleltetni. A fiatal növények, 5 év után kezdenek el csak virágozni, így évről évre sok gondoskodást kíván. Akár az egy méteres magasságot is elérhetik, levelei mint egy evezőlapát akár a 60 cm hosszúak is lehetnek, mely közül nyílnak a színpompás gyönyörű virágok, sárga, narancssárga és kék színben tündökölnek.
Strelitzia reginae fajok:
- Strelitzia reginae parviflora – kis levelű papagájvirág (csak dekorációs növénynek alkalmas)
- Strelitzia reginae pumila – alacsony, halvány virágú papagájvirág
- Strelitzia reginae ovata – nagyméretű, ovális levelekkel
- Strelitzia reginae prolifera – két virágzatú
- Strelitzia reginae multiflora – sokat virágzó változat
Vágott virág termesztés céljából a Strelitzia reginae multiflora fajtát termesztik. A magoncokat a második évtől válogatják. A rövidebb levélnyelű, nagy, vállban széles levéllemezű, pirosas főerű egyedek a legjobb hozamúak.
A banánfélék családjába tartozó**, hosszú életű erőteljes fejlődésű növény. Gyökere húsos, lédús, 4-6 cm átmérőjű. Kiültetve az altalajba is mélyen behatól és messzire terjed. A húsos gyökerek átültetéskor könnyen törnek, ezért lehetőleg gyakran ne ültessük át, mert ezt követően visszaesnek.
A papagájvirág tápanyagigényes növény, ezért folyamatosan trágyázzuk, tápoldatozzuk. A tő elágazó, rövid ízközű, egy-egy elágazáson 5-6 levél fejlődik. Egy idősebb, kifejlett tövön 6-8 elágazás is lehet. Levélnyele hosszú. A tipikus levéllemez 50-60 cm hosszúságú, vállban 20 cm széles, a csúcsi része elkeskenyedő. A levelei 6-8 évig is élnek.
A virágok virágzatban egyesülnek. A virágzatot egy 70-100 cm hosszú, hengeres, szárszerű képlet tartja, amely tulajdonképpen a levélhüvely. Csúcsán elhajlik, és csónakszerű, buroklevelet képez. Ez kinyílás elött a virágzatot védi, kinyílás után pedig tartja. A buroklevelekben fejlődnek ki a virágok (5-6, esetleg több). Egyenként, egymás után nyílnak, és derékszögű, meghajlított állapotukból egyenesednek ki. Egy-egy virágszár megtermékenyítés után legfeljebb 2-3 magtokot nevel.
A Strelitzia virágzási ideje hosszú, elhúzódó. Nálunk növényházban egy ősz-tél eleji és egy tavasz-nyár eleji virágzási periódus alakul ki. Minden új virágzat megjelenése elött egy új levélnek is meg kell jelennie.
Papagájvirág szaporítása magról és tőosztással:
Csak öreg, terebélyes töveket érdemes szétvágni 2-3 felé átültetéskor. Szétszedés után feltétlenül szüksége van 1-2 évre a regenerációhoz.
A papagájvirág legcélszerübb szaporítási módja a magvetés. A magtermesztéshez szükséges mesterséges megporzásra mindig a tavaszi virágzási periódusban, napfényes időben kerüljön sor. Megporzáskor a portokot nyomással kinyitjuk, és a virágport ecsetre szedjük, majd lehetőleg másik virágra vagy másik növény virágjára visszük és viszont. Várjuk meg több egyforma tő virágzását.
A magvak a megtermékenyítés után 2-3 hónap múlva érnek. A fényes fekete színű magokat beérésük után “sárga hajuktól” megfosztva áztassuk be langyos vízbe (28 fok) 12 órára, ekkor a jobb eredmény eléréséhez a fekete héjat eltávolíthatjuk róla egy éles kés segítségével, 
majd tőzeg és lombföld keverékébe, egymástól 2-3 cm-re vessük el az így kapott ruhátlan magokat. A csírázás ideje 22-24 fokos hőmérsékleten 30-45 nap.
Először a magvak 40-50 %-a kel ki. A kikelt növényeket 7-8 cm-es cserepekbe ültessük be, majd a nem csírázott magvakat újra áztassuk be langyos vízbe és még egyszer vessük el. Egy-egy mag akár 3 évig is elfekhet. (Ha saját magokkal dolgozhatunk az a legjobb, ez esetben szinte garantált a siker és rögtön a neki szánt cserepecskébe vethetjük el leendő csemeténket.)
A magoncokat többszöri átültetéssel neveljük. Nyáron a levéldísznövényekhez hasonlóan, melegházban érzik jól magukat. Többszöri átültetéssel két év alatt virágképes növényeket kaphatunk. Három-négy éves növény tövenként 2-3, négy-öt éves növény 3-4, öt-hat éves növény 6-8 virágot hoz egy évben.
Egy jól fejlett négy-öt éves, ugyanazon a helyen álló extra egyed 10-12 virág leadására is képes.
Kevés munkaráfordítást igénylő, csekély önköltséggel termeszthető növény. Nyáron különösen akkor, ha automata permetező berendezéssel gondoskodunk a levegő nagy páratartalmáról a magas hőmérsékletet is elviseli. Belső árnyékolással is termeszthető. A nyári időszakban növekedése erőteljes.
Télen 16 fok körüli hőmérsékleten virágzik. Áttelel +10 fok hőmérsékleten is, de akkor virághozama csökken.
Külföldön is keresett vágott virág. Akkor vágjuk, amikor az első virág kiemelkedik a buroklevélből. 20-22 fok hőmérsékleten 4-5 virág is tökéletesen utánnyílik. Élettartama 3-4 hét. Szállítás elött a virágfejeket selyempapírba húzzuk, majd a virágokat szembefordítva tizesével kötegeljük. Egy tíz szálból álló vágottvirág köteghez csomagoljunk 3-4 levelet is, mert a virágkötészet saját levelével tudja legjobban dekorálni.
Javasolt ültetés elött talajfertőtlenítést végezni! Napos és a félárnyékos helyeket kedveli. Nagyobb edényben, dézsában is nevelhető. Márciustól-szeptemberig két hetente tápoldatozzuk. Ebben az időszakban bőséges öntözést is kíván. Szeptembertől, január-februárig a nyugalmi időszaka alatt csak földnedves állapotot kell biztosítani, tehát ilyenkor csak mértékkel öntözzük földjét.
Késő ősszel, amikor az esti hőmérséklet már csak 10 °C , akkor már be kell vinni melegebb helyre.
Ritkább de létezik egy fehér változata is, a Strelitzia nicolai!
8 méter magas banánhoz hasonló levelű örökzöld, több törzset nevelő fa. Virága vad banán tipusú 50 cm hosszú. Az egész virág hasonlít egy madár fejére – fehér bóbita és bíborvörös csőr. A virág nyár elején nyílik, igen terjedelmes. Ez a növény már szárazságtűrő, de a téli hideget nem viseli el. A növényt világos lakásban viszonylag könnyen nevelhető. Klasszikus szobanövény. Alkalmazkodik a legtöbb szobai körülményhez.
Sőt mi több, Florida partjain már sárga verzióban is pompázik a Strelitzia (sajnos magyarországi példányba még nem nagyon lehet belefutni), amely Nelson Mandela iránti tiszteletből a Mandela’s Gold nevet kapta.
*Királyi Botanikus Kertek (Royal Botanic Gardens), vagy Kew Gardens (azaz Kew-kertek vagy Kew-park) világhírű növénykert és botanikai kutatóállomás London délnyugati részén, Richmond upon Thames kerületben. A többes szám arra utal, hogy a Kew- és a Richmond-palota kertjeinek összeolvasztásából alakult ki. A 18. században alapította II. György fia, Frigyes walesi herceg és természetkedvelő felesége, Auguszta hercegné. Nemzeti botanikus kertként 1840-től funkcionál. Kewban közel 70 000 növényfajt gondoznak, melyek genetikai forrásként is egyre nagyobb szerepet játszanak (magbank). Herbáriumában mintegy 8 millió préselt példányt őriznek, ezzel a leggazdagabb a világon. A növénykertet az UNESCO 2003-ban a Világörökség részévé nyilvánította.
**Korábban a papagájvirág-féléket a banánfélék családjába sorolták, de a legújabb vizsgálatok szerint külön családot alkotnak. Az APG II-rendszer szerint, amelyet 2003-ban adtak ki, a papagájvirág-félék családja a gyömbérvirágúak rendjéhez tartozik, amely a Commelinid klán tagja. A papagájvirág-félék családja 3 nemzetséget és 7 fajt tartalmaz…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: